Forrás: Internet

Ez a felismerés, akkor hagyta el a számat, amikor volt időm a látszólagos semmittevésre, és hódolhattam a tévénézés abszolút felesleges tevékenységének. Tehát ültem egy fotelban és a képernyőt bámultam bambán. Hódoltam annak a játéknak, amit oly sok felnőtt űz: “csattogtattam” a távkapcsolón a gombokat, fogalmam sincs miért. Mit is akartam nézni?

Fogalmam sem volt.

Sport éppen nem ment, lévén karácsony, helyette 120-szor lejátszott rossz és még rosszabb filmek. Aztán egy érdekes dologgal kezdtem elütni az időmet. Elgondolkodtam azon, hogy vajon milyen lelkületű ember az, aki besorolja a filmeket és főként mi az, ami szerint besorolja azokat.

Döbbenten tapasztaltam és értettem meg, hogy révén annak, hogy a kezem alatt nem egy gyermek tanul naponta, miért ilyen vulgárisak. Miért folyik a szájukból a nyomdafestéket nem tűrő szöveghalmaz vagy olyan téma, amely a koruk által értelmezhetetlen kategóriába sorolható. Ennek köszönhetően olyan fordulatokat képesek megjeleníteni, amitől egy vizuálisabb ember is szörnyülködve hallgatja őket.

Persze, most sokan mondhatják, hogy hol a szülő felelőssége, de ugye ez nem komoly? Aki nem csukott szemmel jár, láthatja, hogy mennyire sok típussal találkozunk a nevelés területén, és tudhatjuk egy megoldás van erre:

ha elromlik a tévé.

Hiszen napjainkban – tisztelet sokaknak, akik kivételt alkotnak -, a média azért népszerű, mert amíg sugároz a gyerek csendben, egy helyben van, ellenőrizhető körülmények között, így nem zavar!

Na de hogy nálam mi is vágta ki a biztosítékot? A „Szürke ötven árnyalata”, az alábiggyesztett

15-ös karikájával!

Már hallom is, ahogy mások kategóriába sorolnak, hogy prűd vagyok! Hát nem! Olvastam mind a három  részt! De ugye senki sem gondolja, hogy ez ebben a korban emészthető egy gyereknek?

Gyorsan mesecsatornára kapcsolva tippelgettem, hogy ugyan már milyen korlátozás vonatkozik egy Disney mesére, amely csodás képvilágú, de a gonoszt nem nélkülöző, kissé horrorisztikus jellegű. Hát nem talált a tippem! Egy szerény 12-es szám billeget a sarokban! Tökéletes káosz uralkodott bennem, hogy a fenébe lehet majdnem ugyanaz a korkategória ez a két „mű”!? Szürke ötven árnyalata és Disney rajzfilm….kattogott az agyamban. Persze, mondhatjuk, hogy én vagyok debil, mert a korosztályi besorolás a témák szerint működik. Hihetetlen, de ezt magamtól is tudom! A baj csak az, hogy ezt a tévé elé ülő tizenévest egyáltalán nem zavarja. Ó, igen azt is tudom, hogy a karika csak tájékoztató jellegű, de vajon aki odabiggyesztette tisztában van azzal, hogy egy-két gyereknek ez felhívás egy keringőre?

Ezek után a természettudományos csatornák világát villantottam fel a képernyőn. A helyzet ugyanaz volt, de feltűnt az AP felirat is, a virágok ültetésénél. Ekkor már tudtam, hogy a

mérgező virágok elleni harc fontosabb mindennél.

Érthető, hiszen ide szinte egyik gyerek sem kapcsol és így értelmeznie sem kell a hallottakat.

Majd beléptem a bugyuta gyermekadók világába. Sosem értettem, hogy miért is készülnek ide alkotások. Visítozó szereplők, affektáló lányok, feminim megjelenésű fiúk. Korhatár nincs! Mint ahogy a videó klippeknél sincs, amiből ömlik a káromkodás, az erőszak és a túlfűtött szexualitás.

Ekkor jöttem rá valamire! Végre megértettem! A legnagyobb ellenségünk

a rendezett, csodaszép kert.

Gyermekeinket ettől kell óvni, nem egy korbácsos bácsitól…, nem egy káromkodó, ellenfelét éppen kibelező gyilkostól… És én hülye egyetlen besorolást sem találtam el! Viszont cserébe agymosott lettem cirka 2-3 óra alatt! 

Őszinte leszek….. arra is rájöttem, hogy egy percig sem végezném azt a munkát, ahol ennyi sz.rt kell megnéznem ahol még egy hülye karikát is oda kell biggyesztenem!

Viszont arra is jutottam, ha egyszer mégis elvállalnék egy ilyen munkát, akkor biztosan felelősséggel írnék karikákat! Hiszen a felelősség a miénk, mi vagyunk azok, akik egy szorongó-agresszív társadalmi kórképet generálunk a fiataloknak (a társadalmi vadhajtásokról nem is beszélve), amit ők pont ugyanúgy nem tudnak feldolgozni és értelmezni, mint mi. De az lenne a legjobb, ha kikapcsolnánk a tévét….Javítsuk ki……

ha már egyszer mi tettük olyanná, amilyen! A döntés a miénk…


TOP10 írásainkat itt nézheted meg!

Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.

Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.


Hasonló témában írt bejegyzéseinket itt találod:

Balassa Rozi: Hahó divat?!

Balassa Rozi: Gyermekeink, akik nem értenek….

Somhegyi Dóri: Magamutogató

Somhegyi Dóri: Jogomban áll

Somhegyi Dóri: Nincs értelme