Forrás: Unsplash

Értékelünk, de hogyan? Biztosan a Ti életetekben is előfordult már, hogy valaki megérdemelte volna, hogy elismerd (akár szóban, akár máshogy), de te nem tetted meg ezt a lépést….és ez a ki nem mondott szó hosszú évekre befészkelte magát az emlékezetedbe…..és így már tudod azt, hogy még egyszer ezt a hibát nem szabad elkövetned. Érdekes, hogy az ember úgy működik, ha elutasítást/rossz érzéseket kap valakitől, akkor az olyan, mintha a személyiségedet, az egész lényedet utasítanák el, pedig ténylegesen nem így van.

Bennem felmerült, hogy egyáltalán kérdése-e, hogy másokat értékeljünk vagy elismerjünk? Mitől és milyen szempontok alapján tartunk valakit értékes embernek, míg másokat nem? Mivel fejezzük ki, ha valaki fontos számunkra? Arra a megállapításra jutottam, hogy ha valakinek az alapértékei (amelyek között az őszinteség is megtalálható), a kimondott szavaival és cselekedeteivel összhangban van, akkor nagy valószínűséggel hálásak vagyunk, hogy ismerhetünk ilyen embert a mai világban.

Hogyan fejezhetjük ki a mások iránti elismerésünket az értékei iránt?

Személy szerint jelenléttel, hallgatással, őszinteséggel, figyelemmel….hogy tudom, hogy a másiknak mi a fontos, és mi esik jól neki. Nem felejtem el a névnapját, a születésnapját, az ünnepeket, hogy megemlékezzek…..hogy érezzem azt: jó, hogy itt van, hogy ismerhetem, akár a barátja lehetek. Sőt kifejezetten jó érzés nemcsak nekem, hanem a másiknak is, ha egy-egy ünnepen az elsők között lehetek, akik felköszöntik. Ez magába foglal még olyan hétköznapi jó érzéseket is, mint az együtt kávézás, séta a Gellért hegyen, egy érdeklődő üzenet, sok mosolygás és sok beszélgetés.

Hiszen ezzel befogadom ….elfogadom őt….az értékeivel együtt.

Tudom – mert látom -, érzékelem minden egyes nap, hogy mindenki értékes csak meg kell találni….nyitott szemmel kell járni, mert a kincseket nem rakják oda elénk…meg kell látni a másikban a jót, még akkor is ha az a valaki önmagában nem látja.

Hiszem, hogy a minőségi együtt töltött idővel értékelem, elismerem a személyiségét, alapértékeit…hiszen azért „megdolgozott”, és megtisztelőnek tartom, hogy megosztja velem.

Számomra minden ember fontos és figyelmet érdemlő, hiszen mindenkiben megtalálható az a valami, amitől a másik embernek jó érzést adhat. Hálás vagyok, hogy mások negatív példája által tanulhattam magamról….több lehettem általa. Többek között arról is, hogy miért kell odafigyelni arra, hogy a másikat elismerjem…Te mennyit és mit teszel meg egy másik ember értékeinek elismeréséül? Gondolkodtál már ezen?

 


Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.

Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.


Hasonló témában írt bejegyzéseinket itt találod:

Máramarosi Gréta: Egy házasság állomásai

Füredi Dóri: Miért hazudunk?

Balassa Rozi: Egyik legfontosabb erényünk…

 Kinek mit jelent az érték….kinek mit jelent az elismerés? Elmélkedtem.